Mióta elmentél, nem recseg éjjel az ágyam, Pedig bírlak téged, csak az a baj, hogy rohad a lábam. Olyan büdös vagyok, mint egy romlott záptojás, Ez a tény a szaglószervedre nagy csapás. Néha csömört kapok, mert túl szép nekem az élet, S megzabálom, ha kell a földről a férget. Csak túrom az orrom, nem sokat beszélek, Csupasz lábujjaim áztatom a kád vízében. Büdös a szerelem, büdös vagyok én is. Büdös a zene, játsszuk a dalt, a régit. Büdös a fazék, eszünk belőle mégis. Büdös a disznó, de a gyomrunk megemészti. Büdös a mozi, mégis minden ember nézi. Büdös a lábam, felszáll a szaga az égig. Büdös a dalunk, nem is játsszuk el végig. Csak a pénznek nincs szaga. Mondd, ki érti? Büdös a szerelem, büdös vagyok én is. Büdös a zene, játsszuk a dalt, a régit. Büdös a fazék, eszünk belőle mégis. Büdös a disznó, de a gyomrunk megemészti. Büdös a mozi, mégis minden ember nézi. Büdös a lábam, felszáll a szaga az égig. Büdös a dalunk, nem is játsszuk el végig. Csak a pénznek nincs szaga. Mondd, ki érti?