Van amikor már nincs tovább és búcsúzkodni muszáj Bár drága volt az élet, de fájó, hogy jön a halál Az emberiség megkötötte a saját szoros hurkát Már az egyik lába alól a sámlit is kirúgták Megmérgezték magukat, nyakukon a kötéllel várják a csodát A tudatuk meghasadt, élő halottként élnek tovább A téves érték ítélet mindent kiirtott maga körül Az élővilág meg egyre csak rohad mélyen legbelül Mindenkinek a sérült lelke valahol a végtelenben vegetál Még meg sem született, de már elpusztult az emberek körül az egész világ Az emberiség megkötötte a saját szoros hurkát Már az egyik lába alól a sámlit is kirúgták Tépd le magadról a kötelet! Hányd ki beleidből a mérget! Vedd kezedbe a sorsodat! Az élet így nem érhet véget! Őrizd meg a reményt! Kovácsolj egy új egységet! Összefogással és akarattal! Megmenthetjük az égész földet!