Egy városban élünk, egy helyre járunk Mégis egymás szeméből semmit se látunk Egymáshoz szólunk, egy nyelvet beszélünk Mégis az egészből semmit sem értünk Ha egyszer majd egymás szemébe nézünk És azt látjuk, hogy semmitől se félünk Mikor a gondolatunk majd összeforr A világ kifordul majd magából Egy volt az álmunk, egy volt a vágyunk Mégis az egészből semmit se látunk Már megtanultunk, egymástól félni És ezt a rendszert kiszolgálva élni Ha egyszer majd egymás szemébe nézünk És azt látjuk, hogy semmitől se félünk Mikor a gondolatunk majd összeforr A világ kifordul majd magából Vakon megbízunk a politikában Ezért nincs szavunk már a nagyvilágban Elvesznek majd tőlünk mindent, amit féltünk Ezzel érik el majd, hogy rettegve éljünk Ha egyszer majd egymás szemébe nézünk És azt látjuk, hogy semmitől se félünk Mikor a gondolatunk majd összeforr A világ kifordul majd magából