Egy városban élünk, egy helyre járunk
Mégis egymás szeméből semmit se látunk
Egymáshoz szólunk, egy nyelvet beszélünk
Mégis az egészből semmit sem értünk
Ha egyszer majd egymás szemébe nézünk
És azt látjuk, hogy semmitől se félünk
Mikor a gondolatunk majd összeforr
A világ kifordul majd magából
Egy volt az álmunk, egy volt a vágyunk
Mégis az egészből semmit se látunk
Már megtanultunk, egymástól félni
És ezt a rendszert kiszolgálva élni
Ha egyszer majd egymás szemébe nézünk
És azt látjuk, hogy semmitől se félünk
Mikor a gondolatunk majd összeforr
A világ kifordul majd magából
Vakon megbízunk a politikában
Ezért nincs szavunk már a nagyvilágban
Elvesznek majd tőlünk mindent, amit féltünk
Ezzel érik el majd, hogy rettegve éljünk
Ha egyszer majd egymás szemébe nézünk
És azt látjuk, hogy semmitől se félünk
Mikor a gondolatunk majd összeforr
A világ kifordul majd magából