Megvárlak nyugodtan nézz szét egyszer utoljára még Talpad alatt sötét hangtalan űr a legvégén minden oda kerül Le a mélybe, ahol én is várlak, csukott szemmel te a szélén a világnak Elkaplak ugorj hát Kár, hogy valamire vársz De te se tudod Kapaszkodsz, de zuhannál már Lent várlak Lent várlak Lent várlak Lent Érzed, hogy te is arra vársz, ami lent van így lesznek majd hát Percekből napok éjszakák, elmosódva látja még magát Aki csendben zuhan épp át a saját Tejútrendszerén Hogy a végén oda érjen, ahol minden a helyén Túl nagy a zaj és enged a kéz Nincs már más Most jön a legjobb rész Kapaszkodsz, de zuhannál már Lent várlak Lent várlak Lent várlak Lent Kapaszkodsz, de zuhannál már Lent várlak Lent várlak Lent várlak Lent Lent várlak Lent várlak Lent várlak Lent