Anyám, édesanyám,
Menjen az urakhoz,
Kérje az urakot,
Lesz-e maradásom?
Menyek fiam, menyek,
Menyek az urakhoz.
Megkérem urakot
Lesz-e maradásod?
Jártam fiam, jártam,
Jártam az urakhoz,
Azt felelték urak:
Nem lesz maradásod.
Csütörtökön délkor
Lesz felakasztásod.
Csütörtökön délkor
Lesz felakasztásod.
Anyám, édesanyám,
Édességes dajkám,
Ki kilenc hónapig
Méhedben hordoztál,
Kilenc hónap mulva
E világra hoztál.
Jobb lett vóna, anyám,
Méhedbe elveszni,
Hogy ne értem vóna
Íly nagy bánatokat,
Az akasztófára
Kegyetlen ítilnek.
Anyám, édesanyám,
Jobb lett vóna nekem,
Mikor fereszgettél
Gyenge meleg vízbe,
Fereszgettél vóna
Forró bolygó vízbe.
Hogy égett vóna el
Minden ízem csontja,
Hogy ne éltem vóna
Íly búbánatokat,
Bánat a szüvemen
Halálra búsított.
Anyám, édesanyám,
Én keserves dajkám,
Mikor takargattál
Gyenge meleg gyócsba,
Takargattál vóna
Forró parazsába,
Hogy égett lenne el
Minden ízem csontja,
Hogy ne értem vóna
Sok keserves napot.
Anyám, édesanyám,
Édességes dajkám!
Kár vóna énnekem
A fán megszáradni,
Szép sarkantyús csizmám
Széllel kocogtatni,
Szép bogláros szijjam
Rozsdával étetni,
Ropogós gyócsingem
Széllel lobogtatni,
Szép sárga hajamat
Széllel elfútatni,
Szép szálkás húsomat
Hangyákkal hordatni,
Szép fejér csontomat
Csókákkal liggatni,
Szép piros véremet
Főddel elitatni. Lészped