A madarak csiripelnek odakint
Olyan ismerős minden dallam, én is énekelem velük mind
Simogatja a levegő az ajkam, ahogy finoman megérint
Szinte átfúj a szél rajtam
Vajon mit lát, ha betekint?
Vajon a belsőm elég szép-e már?
A lelkem szinte készen áll
Mennyi lehet most a vételár?
Lehet, kaphatnék érte pár milliót,
De tudom, érte kár
Nem éhezem úgy a pénzre már
A kessed, mint egy téglagyár,
A dekkemtől az égbe száll
Odakint egy Bentley áll, Ezial vezeti
Ide bekiabál, gyere, szállj be, tesi
Mindenki vár, bestiák ezek itt
A fesztivált megcsináljuk, az fix
A fesztivált megcsináljuk, az fix
Jöttetek nevetni valakin, végül bőgve mentek el
A cuccom lelassít, mint a lean, lila ködben vesztek el
Engem csak megnyugtat ez a szín, kábítószer sem kell
Gyuben egy best friend, nem egy fiend
Vágod, te meg én nem egy szint
Átalakulok a színpadon, keresek pénzt, meg keresem magam
Te keresel valakit, megtalálsz engem, egy hét múlva kívülről megy minden szavam
Neked be sem kell bizonyítanom, hogy valaki vagyok, és valamit érek
Minden napom tele izgalommal, mindennel megajándékoz az élet
Adok, és kapok, de soha nem kérek
És csak annyira vagyok elégedetlen, hogy az motiváló legyen tényleg
És ne érdekeljen, hogy szép-e nekem, én egy saját valóságot élek
Cserben hagy az emlékezetem, még tudom, hogy nem vagyok ébren
De már érzem, lassan ébredezem
Ébredezem
Már érzem, ahogy ébredezem
Már érzem, ahogy ébredezem
A madarak csiripelnek odakint
Olyan ismerős minden dallam, én is énekelem velük mind
Simogatja a levegő az ajkam, ahogy finoman megérint
Szinte átfúj a szél rajtam
Vajon mit lát, ha betekint?
Vajon a belsőm elég szép-e már?
A lelkem szinte készen áll
Mennyi lehet most a vételár?
Lehet, kaphatnék érte pár milliót,
De tudom, érte kár
Nem éhezem úgy a pénzre már
A kessed, mint egy téglagyár,
A dekkemtől az égbe száll
Már érzem, ahogy ébredezem
Ébredezem
Igen, érzem, ahogy ébredezem