Minden szavam aranyat ér Nem vagyok nemes, de arany a vér Ne csináld másért csak magadért Lovakat cseréltek szamarakért Addig nyújtózkodj míg a takaród ér Csak egy csecsemő vagy aki kakaót kér Lövik a pizsidet takarodó Egy végtelen magába kanyarodó, Úton megyek már régóta Mert sosem volt elég a félnóta Meg amerre billen a szélrózsa, Össze hordta majd szétszórja De látom, hogy neked ez fekszik, kimerülsz nem Akarsz felkelni, Közben meg a többség tapsol A sikered az, hogy sikerült elkelni ey Csiszolom a gyémántot Ti vagytok a szúrás a vénákon Tudom, hogy ez csak egy rémálom, amit majd Lehozunk féllábon Csiszolom a gyémántot Ti vagytok a szúrás a vénákon Tudom, hogy ez csak egy rémálom, amit majd Lehozunk féllábon Aranyat ér minden szavam, mégis köpöm az Ingyen savat De nincsen harag, ne idegesítsd fel magad Csak arról van szó, hogy így minden marad Veled lent a porban nem tegnap óta nyomom Bent a korban meg legnagyobban Ideje, hogy ami jár azt elraboljam, ja A csillagod felragyod ma Végtelen utak magukba kanyarodnak, hallom, hogy nyavajognak Mert nyomát sem látják itt a vagyonnak Igény van csak nagyon nagy, A szintek alacsonyak Bármire kaphatóak Csatornában csorognak A lecsón acsarkodva, akárki jönne azt lecsapolná Van egy jó meg egy rossz hírem A rossz az, hogy hiába hiszed nem vagy te boss Itt sem A jó az ha figyelsz és jegyzetelsz tanulhatsz tőlem Csak rögzítsed Ha meghallak cringelek Meg se kell erőltessem magam, hogy amit kiraksz Annál jobban pöccintse Csiszolom a gyémántot ti vagytok a szúrás a Vénákon Tudom, hogy ez csak egy rémálom, amit majd Lehozunk féllábon Csiszolom a gyémántot ti vagytok a szúrás a Vénákon Tudom, hogy ez csak egy rémálom, amit majd Lehozunk féllábon