Minden szavam aranyat ér
Nem vagyok nemes, de arany a vér
Ne csináld másért csak magadért
Lovakat cseréltek szamarakért
Addig nyújtózkodj míg a takaród ér
Csak egy csecsemő vagy aki kakaót kér
Lövik a pizsidet takarodó
Egy végtelen magába kanyarodó,
Úton megyek már régóta
Mert sosem volt elég a félnóta
Meg amerre billen a szélrózsa,
Össze hordta majd szétszórja
De látom, hogy neked ez fekszik, kimerülsz nem Akarsz felkelni,
Közben meg a többség tapsol
A sikered az, hogy sikerült elkelni ey
Csiszolom a gyémántot
Ti vagytok a szúrás a vénákon
Tudom, hogy ez csak egy rémálom, amit majd Lehozunk féllábon
Csiszolom a gyémántot
Ti vagytok a szúrás a vénákon
Tudom, hogy ez csak egy rémálom, amit majd Lehozunk féllábon
Aranyat ér minden szavam, mégis köpöm az Ingyen savat
De nincsen harag, ne idegesítsd fel magad
Csak arról van szó, hogy így minden marad
Veled lent a porban nem tegnap óta nyomom
Bent a korban meg legnagyobban
Ideje, hogy ami jár azt elraboljam, ja
A csillagod felragyod ma
Végtelen utak magukba kanyarodnak, hallom, hogy nyavajognak
Mert nyomát sem látják itt a vagyonnak
Igény van csak nagyon nagy,
A szintek alacsonyak
Bármire kaphatóak
Csatornában csorognak
A lecsón acsarkodva, akárki jönne azt lecsapolná
Van egy jó meg egy rossz hírem
A rossz az, hogy hiába hiszed nem vagy te boss Itt sem
A jó az ha figyelsz és jegyzetelsz tanulhatsz tőlem Csak rögzítsed
Ha meghallak cringelek
Meg se kell erőltessem magam, hogy amit kiraksz Annál jobban pöccintse
Csiszolom a gyémántot ti vagytok a szúrás a Vénákon
Tudom, hogy ez csak egy rémálom, amit majd Lehozunk féllábon
Csiszolom a gyémántot ti vagytok a szúrás a Vénákon
Tudom, hogy ez csak egy rémálom, amit majd Lehozunk féllábon