Csendben terjeszkedő ragyogás - A végtelen határát elhagyni. Szüntelen nyújtózás a sötétben, Egy meg nem értett világ karjai. Ködben veszteglő fények, A csillagok bizonytalan tánca, Egy örökké tátongó száj, Ami a hatalmat nyeli magába. Mikor minden él elmosódni látszik, Egy színes köd arcát látjuk. Csillagteste nagyság az égben, Mindennel harcol, mindenen átjut. Látványát varázslat szülte, Vérfürdő a fekete vásznon, Örvénylő káosz és rend, Vakító magva szemként figyel. Sértetlen, kezdetlen spirál, Galaktikus utazásom célja. A fagyba zárt ékkő oly' távol... Circinus Nebulae, Gemma