A béke köddé válik
Meddig háborúzzunk még?
A vészjelző lámpa világít
De mi inkább egyre csak húzunk szét
Ide kevés a szó már
Ha kapnánk még egy esélyt se tennénk jóvá
Sose lesz vigaszunk
Ha csak az igazunkért valamit veszni hagyunk
Mindig tanulok a hibámból de későn
Mikor minden jóra fordulna, kigáncsol egy lépcső
Eleget hallottam már, hogy nézzek magamba
Bocsáss meg, nyugovóra nem térhetsz haraggal
Nem halljuk egymást, csak a mutogatás megy
Tudod, te se voltál szent, amit utólag látsz be
Homályos a boldogság míg vakít a büszkeség
A bántó szavak szívünkig hatolnak egy tüskeként
Megbánjuk mikor a súly nehezedik ránk
Taposunk a törött lelkeken mezítláb
De csak a saját bajunk érdekel leginkább
Eltűnünk a ködben és nincs aki segít már
De mindig visszatalálunk
Minden olyan lesz mint rég
Lehet a holnap homályos míg van aki az úton végig kísér
A béke köddé válik
Meddig háborúzzunk még?
A vészjelző lámpa világít
De mi inkább egyre csak húzunk szét
Ide kevés a szó már
Ha kapnánk még egy esélyt se tennénk jóvá
Sose lesz vigaszunk
Ha csak az igazunkért valamit veszni hagyunk
Rövidebb az évem, rövid minden nappal
Letekintek, alattam már senki sincsen ébren
De bár azt mondtad volna, hogy az utunk végén
Majd kettőnk közül épp én maradok a porban
De nem állíthatod azt, hogy mást is ekkorára tartasz
Mikor hátraarccal előre menetelünk a falnak
És hétből egyszer lezülledünk Azi flowra
Aztán minden reggel visszatérünk Babylonba
Tudod ez így ment rég, sokan ettől félnek
Nemigen hisznek abban már, hogy fentről néznek
Na de van még időm kitalálni azt, hogy ki is legyek
Vagy hogy miben higgyek, mi lesz, mikor hat láb mélyen leszek
Én, egyszer már megláttam az utam végén a fényt
De akkor sem szóltatok hogy a túloldalon másabb
Lehullik a lepel most elhallgat a remény
Én csak várok egy szebb holnapot, egy jobb napot
A béke köddé válik
Meddig háborúzzunk még?
A vészjelző lámpa világít
De mi inkább egyre csak húzunk szét
Ide kevés a szó már
Ha kapnánk még egy esélyt se tennénk jóvá
Sose lesz vigaszunk
Ha csak az igazunkért valamit veszni hagyunk
A béke köddé válik
Meddig háborúzzunk még?
A vészjelző lámpa világít
De mi inkább egyre csak húzunk szét
Ide kevés a szó már
Ha kapnánk még egy esélyt se tennénk jóvá
Sose lesz vigaszunk
Ha csak az igazunkért valamit veszni hagyunk