Hogy mondjam el, csak így magunk között
Hogy hullik szét a lánc ami összeköt
Már nem futok hozzád, hogyha bánt, ami bánt
Már nem te adsz erőt, hogyha kell.
Elfordultál. Hiába kértelek
És nem jött jel, hogy tudsz, hogy látsz-e még
Itt tépnek az idők, de ha félelem szed is szét
Már nem futok hozzád semmiképp.
Bízd rám magam!
Valahogy lássam már, mennyit érek,
így nélküled, egyedül én. Ne szeress, ha nem tudsz!
Bízd rám magam!
Valahogy értsem már, mennyi értelme
Van még - ha van -, ha vagyok még.
Most úgy segíts, hogy már ne segíts.
És azt se úgy, hogy majd visszakérd.
Most tépnek az idők, de ha félelem szed is szét
Már nem futok hozzád semmiért.
Bízd rám magam!
Valahogy lássam már, mennyit érek,
így nélküled, egyedül én. Ne szeress, ha nem tudsz!
Bízd rám magam!
Valahogy értsem már, mennyi értelme
Van még - ha van -, ha vagyok még