Szándék győzelme a józan ész felett Kérném, bárcsak eltüntethetném Azokat a sebeket, amiket az erőszak ejtett Egyetlen könnyelmű, elhamarkodott mozdulatba rejtett Lendül a kéz Hideg acél utat tör Végül lehull a test A csend ránk borul Kérlek, ébredj! Ne merülj el, nyújtsd kezed felém Az élet karnyújtásra tőled Kapaszkodj belém Mérték, megdőlni látszik az értelem Részvét, érzékelés csak vagy érzelem? Azt mondják, boldogok akik sírnak De ahol a stigmák nyílnak A homokszemek csak visszafelé peregnek Az emlékek soha nem engednek Hideg acél utat tör Végül lehull a test A csend ránk borul Kérlek, ébredj Ne merülj el, nyújtsd kezed felém Az élet karnyújtásra tőled Kapaszkodj belém Kérlek, védj meg Éhes ragadozók ragadnak el Félek, mindent elveszítek Kapaszkodj belém El ne engedd két kezem Foggal-körömmel szorítsd magadhoz Az életed, az életem Szándék győzelme a józan ész felett Kérném, bárcsak eltüntethetném Azokat a sebeket, amiket az erőszak ejtett Egyetlen könnyelmű, elhamarkodott mozdulatba rejtett Lendül a kéz Hideg acél utat tör Végül lehull a test A csend ránk borul