Szabadon szárnyalnék Egyedül táncolnék De valaki suttog S halkan lép felém Simogat csöndekkel Szelidít nézéssel Mosolyog némán S szirmot szór elém Fény gyúl, gyöngyház-színű A szirompelyhek széle oly szép, lágy ívű Két kéz az arcomhoz ér De meg is ijedek, szaladok Egyedül maradok, s úgy lejtek én Ki vagy és mért jöttél Zavarod zord békém Madaras táncom Jó volt még nekem Szabadon szárnyalnék Szabadon táncolnék De sziszegő múltam Kúszik most felém Ne sziszegj, hallgass már Hiszen egy új nap vár Mosolyog csöndben S gyöngyöt szór elém Érzem, így most ez jó, Ami rég volt, mind elmúlt, és nem kell rá szó Bőröm fújja a szél Bizsereg berezeg ezer és ezeregy sejtem érzi hogy él Gyere maradok, táncoljuk Szabadon szárnyaljunk Mosolyunk fényét Szórjuk szerteszét Szeretem lépését Szeretem nézését Szeretem tudni Hogy ő jön most felém Szeretem táncunkat Szeretem hangunkat És szeretem azt is, hogy Csókot dob felém Szálljunk a kék égbe fel Szabad így is, hogy ketten, s még föjjebb emel Kísérj a felhők fölé Odafönn a kezem s a kezed a Gyönyörű koszorút fon a nap köré Gyere maradok, táncoljuk Szabadon szárnyaljunk Mosolyunk fényét Szórjuk szerteszét Mosolyunk fényét Szórjuk szerteszét Szórjuk szerteszét Szórjuk szerteszét