Tedd fel a kezedet a magasba hey!
Ugorj és üvölts, ha jó a kedved!
Fények játszanak a hangfalból,
Zakatol a zene, ami rólunk szól.
Egyszerre mozdul, a tömeg elindul,
Egy varázslat ez, ami úgy rabul ejt,
Ahogy a zene az úr és a szolga az ember.
Nem kell azt hinned, hogy veled van mindig a baj,
Hogyha a buliból lelép a csaj.
Jön majd egy másik, és megvigasztal,
Most csak a zene a fontos.
Lényeg az, hogy elhidd azt,
Ami a színpadról lejön, az őszinte dolog,
És nem hazug seggfejek nyomják a szádba a szót.
Így szólt a távolból egy hang
Álmodban minden rendben van
A zene elringat, ha kell,
Magába szív, és átölel.
Ne gondolj semmire lazítsd el magad,
Csak a zene, ami átjárja most a tested,
Finoman futkos a hideg a hátadon,
Eltompul tőle minden fájdalom.
A zene az igazi kábítószer,
Függő leszel, de nagyon jó érzés,
Hogy körbevesz és átkarol,
Ahogy a bölcső ringat el valahol.