Lemosom magamról a tegnapom mocskát
A zuhany alatt majd minden rendbe jön
Talán írt rólam az újság
Borfolt vagyok az ingen, ciginyom a kabáton
Virágzó reményként hervadt el a lehorzsolt világom
S a kukába végzi majd
♪
Persze, sokan mondják rólam, hogy néha túlzásba viszem
Pedig a szélsőséges pontok nélkül nincsen semmi sem
Ez az igazság
Mer' én inkább mindent megteszek, hogyha kell
Tényleg megveszek, hogyha kell
Meg is bánom újra, sajnálom, hogy ez vagyok
És hogyha majd nem jön fel többé a nap
Én tényleg ott leszek
És egymás kezét fogjuk majd
Mi leszünk az utolsó emberek
Hisz túl sokan haltak meg már fájdalomban
Menjünk, hogyha menni kell
Nekem üres a két kezem
Engem nem köt már semmi sem
És tényleg újra szabad vagyok
Láthatod, újra szárnyalok
Gyere velem, induljunk el végre
Vár ránk a világvége, de tényleg
♪
Nekem csipás a szemem és bedagadt a szájam
Nincs dolgom már a világban
Kimondom újra, hogy ez tényleg ennyi volt
De ha lemegy a nap én elkezdem újra
Az se baj, ha meghalok ma
Ha végeztem ezzel elalélok örökre
Csak egy búcsúcsókot adj még
Vagy hagyd ott a barátod
Gyere induljunk el délnek, nem bánod meg
Hidd el, meglátod
És a miénk lesz a világ
És rád költöm majd mindenem
És nem veszem fel többé azt ronggyá izzadt ingem, de tényleg
És hogyha majd nem jön fel többé a nap
Én tényleg ott leszek
És egymás kezét fogjuk majd
Mi leszünk az utolsó emberek
Hisz túl sokan haltak meg már fájdalomban
Menjünk, hogyha menni kell
Nekem üres a két kezem
Engem nem köt már semmi sem
És tényleg újra szabad vagyok
Láthatod, újra szárnyalok
Gyere velem, induljunk el végre
Vár ránk a világ vége, de tényleg
De tényleg
De tényleg
De tényleg
Ah-ah-ah