Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa?
Krisztus keresztje tövében érett apostollá, az apostolok lelke
És bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek
A mai világ a sátán világa
Ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár
Csak egy igazi forradalom
A világ új forradalmi embersége söpörheti el
Ezt az átkozott, meghasonlott világot
Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam
És halálommal is szolgálni fogok
Forrón szeretett magyar népem és hazám
Tudom, megértik ezt a szolgálatot
Isten adta a szívet, lelket nekem
Amely népem és hazám szolgálatáért lángolt
De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni
Ha semmit sem tettem volna az életemben!
Alázatosan borulok Istenem elé
Hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett
Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt
Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide
Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok
Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam
Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok
Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat
A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját
Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon!
És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!
Tegnap hősök kellettek, ma mártírok, így parancsolja ezt hazám szolgálata
Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e?
Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett
Hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük