Fehér szoknyád, hosszú hajad volt
Jöttek ránk az éhes szúnyogok
Hozzám bújtál, egymást hallgattuk
A szívem ugrált, kívül dobogott
Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán
A tévém csendes, a telefon se szól
Az ágyamban egyedül vagyok
A szívem körül érzek valamit
De ez már más, másra gondolok
Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán
Nagyon szép voltál, nagyon szép voltál
Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán
Nagyon szép voltál, nagyon szép voltál
Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon
Nagyon szép voltál, nagyon szép voltál