Írtunk már fûrõl, írunk majd fáról
Az egyetlenrõl ami még fellángol
Írtunk már kõrõl, vasakaratról,
Az aranykorról és a szarról
Írtunk Napokról, s / írtunk a Holdról,
írtunk Jókról és Gonoszról
Írtunk Otthonról, Mennyrõl, Pokolról,
F / agyhalállal küzdo farkasokról
Lekirályoztak
Leparasztoztak
Leisteneztek
Lesátánoztak
Tartottunk gyertyát, gyújtottunk fáklyát,
Tolmácsoltuk Szellemek rémálmát
Húztunk boszorkát, gyûrtünk le Sárkányt,
S a Marsra vittük Vénusz 1000 lányát
Kitiltottak
Fenyegettek
Kianalizáltak
és leprimitíveztek
Buzdítottunk: mondtuk, hogy akard
Véres eszed tokjában van a kard
Mi: angyaltollal, õk: cenzúrával
VÁMPírt döftünk tompa ceruzával
(A) leírtak
Meg/bíráltak
Elítéltek
Lenáciztak
Ez a 100. dal, ami épp olyan szar mint az Élet
Ebben is túl sok a jaj, amibõl lehet baj, mint / a népnek
Aki cirkuszt akar, de ha haza / zavar tán megérted
Ez is lelkünkbõl van és szívekbe mar, mint a méreg