A börtön ablakába soha nem süt be a nap
Az évek tovaszállnak mint egy múló pillanat
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én
Egy késő üzenet, egy megkésett levél
Amelyben üzened, hogy nem vagy már enyém
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én
A rács mögött az élet, oly lassan múlik el
Egy csavargó dalától, vidámabb leszel
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én...
Elmentél te tőlem, úgy fáj a bús magány.
Odakünn az utcán, a szél úgy muzsikál.
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én...
Egy késő délután, karomba zártalak.
Ha nem voltál velem, én mégis vártalak.
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én...
Ott álltam egyedül és vártalak nagyon
Sok booldog érkezett azon a vonaton
Akit vártam nem jött el ma sem tegnap sem
Igy a vonat elindult s én álltam egyedül
Kedvesem...
Az emlék messze száll már nem fáj semmi sem
Elmentél itt hagytál magamra kedvesem
Csupa könny a szemem csupa bánat a szívem
Mégis jó volt teveled rád emlékezem
Kedvesem...
A börtön ablakába soha nem süt be a nap
Az évek tovaszállnak mint egy múló pillanat
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
Csak a szívem szomorú ha rád gondolok én
Szeretlek én... szeretlek én...