A Föld forog,
és mi is forgunk,
De nem félünk,
Mert nem túl feltűnő,
- és fenn a Nap.
A Lány kezét
Megfogod,
és elfelejted:
Mindjárt vége lesz
- Csak néhány nap.
Egy öreg Hölgy
Morzsát szór,
és nagyon boldog,
Mert leszállnak köré a madarak.
Egy pár cipő,
Mely ott maradt
Egy szék alatt,
ő jobban tudja tán
A titkokat.
Ha meghalok,
Már én is biztos
Megértem, de egy
Szót sem szólhatok
- Köztünk marad.