A boldogságtól szakadjon meg a szívem Mért velem vagy, mért épp velem, nem értem Örömömet törjed ezer szilánkra Az életem ne boruljon virágba Elmúlik az éj, és velem ébredsz egyedül Véget vet a vágynak, ha a lélek menekül A boldogság még itt van, de már ő is ellenség A szemeim lehunyom, és látom mi a vég Magamban sem bízom Hogy bízhatnám magam rád? Ha bennem dúl a vihar, azt te hogy vészeled át? A felhőim mögé nem fúj be a szél A naptól a fénye már végleg külön él A boldogságtól szakadjon meg a szívem Mért velem vagy, mért épp velem, nem értem Örömömet törjed ezer szilánkra Az életem ne boruljon virágba Mindegy, hogy az érzés bent honnan hova tart Ugyanaz, ha lángol, vagy ha semmit sem akart Újabb szerelem jön, nekem újabb vereség Hiába nézek fel, nem látszik az ég Magamban sem bízom Hogy bízhatnám magam rád? Ha bennem dúl a vihar, azt te hogy vészeled át? A felhőim mögé nem fúj be a szél A Naptól a fénye már végleg külön él A boldogságtól szakadjon meg a szívem Mért velem vagy, mért épp velem, nem értem Örömömet törjed ezer szilánkra Az életem ne boruljon virágba Magamban sem bízom Hogy bízhatnám magam rád? Ha bennem dúl a vihar, azt te hogy vészeled át? A felhőim mögé nem fúj be a szél A Naptól a fénye már végleg külön él A boldogságtól szakadjon meg a szívem Mért velem vagy, mért épp velem, nem értem Örömömet törjed ezer szilánkra Az életem ne boruljon virágba A boldogságtól szakadjon meg a szívem Hozzád érek, átváltoztatsz egészen Ezt a percet belélegzem, hiába Az életem ne boruljon virágba