Gyanús nekem ez az ember Ott szemben az a kis zömök Aki a sörét issza, de azt lesi közbe' Hogy a pipámba mit tömök Gyanús nekem ez a rendszer Fej, mint jó paraszt a tehenét De zabálni nem ad, máshova tolja Megrakott szekerét És ez így megy a kezdet óta, de az idõ fogy Te csak siránkozol és rinyálsz, hogy Megint hülyének néznek, de az is vagy Aki mindig nyel, aki mindig hagyja magát Meggyõzni, hogy ez kell neki S ha valaha tudta is, elfeledi Hogy elveszett, aki ellen nem áll Csak a döglött halat sodorja magával az ár Lehet, hogy így van jól S talán befognám a pofám Ha egy jól irányzott gumibotütéstõl Törne szét a koponyám Nem hallanám Fejemben a forradalom zaját És büszkén lobogtatnám A szellemi züllés zászlaját Mer' egyedül gyenge vagyok s te is gyenge vagy Mint egy újszülött, akit magára hagynak A templomlépcsõn, egy hajnalon Mindig van új alkalom Hogy indulj velem az oldalamon Ez egy fegyver nélküli forradalom A fejekben kell lefolynia Csak gyõztese lehetsz, nem áldozata Elmondták már ezerszer, elmondom én is százszor Szolgáknak király kell, birkáknak pásztor Mindig volt és lesz is talán olyan, aki szabadon él Válassz, hord el innen magad, vagy állj mellém Egy fát könnyen kicsavar a szél De az erdõ ezer évig él Gyere, állj mellém