43 vagyok és sok mindent láttam
Nekem meg volt a gettó és télen sokat fáztam
Már nem nyomja a lelkem a nincstelenség súlya
De, hogy mit hoz majd az élet, azt csak az Isten tudja
Egy olyan országba születtem, ahol a dolgok máshogy mennek
A balkáni romantika átírja a trendet
Mert hát nincsen munka, nincsen pénz, de a wellnessek meg fullon
És törvény írja elő, hogy az elit tovább nyúljon
Ha a nagyvárosból kilépsz, megváltozik a világ
A vidék kényszert szül, bűnt és aztán imát
Ott fiatal kölykök a pénzért mind ölre mennek
Fel sem fogva gyerekként, hogy mi az, amit tesznek
Háború az élettel, naponta elvesztett csaták
Mocskos végrehajtók, hitelbe bukott lakás
Paraziták, élősködők, akiket támogat a rendszer
Nulla teljesítmény, a mottójuk, hogy vedd el
Azt beszélik a városban, egyszer minden megváltozik
Aki ma este ott ül a páholyban, holnap majd sietve távozik
Azt beszélik a városban, hogy nem tűri tovább az úr
És igaz lesz, nem csak álmodtad, reggelre sok fej a porba lehull
Büszkén pózolunk az Instán, Oroszország meg Dagesztán
Csak a vodka helyett pálinka megy, meg tablettás bor tisztán
Nem lovagolunk medvén, hanem ki lőjük a faszba
És a vadászkiállításon majd beöntjük viaszba
Proli picsák férjei milliárdokkal a zsebben
8 millió hetente csak a Farfetch rengetegben
Az másik parizerrel pózolgat, meg kamuzik a népnek
Szembeköpi a sajátjait, ha úgy hozza az érdek
Vajon melyik az az oldal, amelyik neked jót akarna
Melyik segít igazán, melyik nem lép a nyakadra
A kiöregedett komcsi, akinek nem jutott a húsból
Vagy a kamu keresztény, akivel az ereszen lecsúszol
Csak pofázik mindegyik, mert abból van lé
És csak potyázik a pénzünkön a sok csőcselék
Mindegy, hogy jobbra vagy balra húzod be az x-et
Mert semmik nem vagyunk, csak a színházukban díszlet
Azt beszélik a városban, egyszer minden megváltozik
Aki ma este ott ül a páholyban, holnap majd sietve távozik
Azt beszélik a városban, hogy nem tűri tovább az úr
És igaz lesz, nem csak álmodtad, reggelre sok fej a porba lehull
Azt beszélik a városban, hogy a fal megint felénk dől
Pedig az ölünkbe hullanak a csontvázak a szekrényből
Azt beszélik a városban, hogy a sötétség betemet
És a kiéhezett dögkeselyűk már ellepték el az eget
Mindenki jobban, mindenki tudja
Rá van írva a homlokunkra
Minket a félelem dróton rángat
Csontot dobnak, betömik a szánkat
Mindenki sír, de mindenki szórja
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Mindenki látszat, mindenki boldog
Záporoznak az öngólok
Mindenki jobban, mindenki tudja
Rá van írva a homlokunkra
Minket a félelem dróton rángat
Csontot dobnak, betömik a szánkat
Mindenki sír, de mindenki szórja
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Mindenki látszat, mindenki boldog
Hölgyeim és uraim, itt jól mennek a dolgok
Azt beszélik a városban, hogy ez a vihar előtti csend
Ami tegnap még abszurdnak tűnt, az mára már napirend
Az beszélik a városban, hogy ünneplik a barmokat
Akik a meghamisított tények hátán élezik a karmokat
Azt beszélik a városban, hogy a fal megint felénk dől
Pedig az ölünkbe hullanak a csontvázak a szekrényből
Az beszélik a városban, hogy a sötétség betemet
És a kiéhezett dögkeselyűk már ellepték el az eget