Ja... ennek a dalnak meg kellett születnie,
Ez a dal már nagyon régóta érett bennem... ja...
Nem ítélhetsz el, nem mondhatsz semmit már rám
Nem ítélhetsz el, nem mondhatsz semmit már rám
Refr.:
Ketté vált az út, másnak szánt az ég
Emlékezz majd rám, s nem feledlek én
Nem számít ki hibás, hisz nincs több tévedés
Bocsássa meg az Úr, de az utunk véget ért
Köszönök mindent, köszönöm az elmúlt éveket,
Köszönöm a jót, meg a rosszat, meg a szép emlékeket
Eljött végre az idő és megszületett ez a dal,
Ami rólunk szól, de lehet a szíved nem ilyet akar
De mégis el kell mondjam neked szívemből robbannak ki e sorok
Ne is játszd, hogy nem érted, tudom, hogy nem vagy te bolond
Minden szépen indult, az égtől annyi mindent kaptunk
Amíg szépen lassan az évek alatt egymást el nem hagytuk
És a bizalmat is, tudom azt jól, hogy mennyit hibáztam
De a problémák már túlnőtték a fiatalkori hibákat
Én is menekültem előle az éjszakába gyakran
És hajnalokba lopóztam vissza melléd halkan
De megbeszélni nem tudtuk és én csak mentem és mentem
Addig amíg egy angyalarcú lányba bele nem estem
Sorsszerű találkozás volt, érted, nem vagy te ostoba
Hiába hívod ezt a lányt te úgy, hogy gonosz mostoha
De ez a gonosz mostoha is angyalként született meg egyszer
És angyalként is élt amíg meglátta meg a szerelmem
És Ámor nyila beütött hiába is ellenkezett
Majd Hófehérke a mesébe szépen beilleszkedett
De csönd...
Ott valami feltört akkor bennem:
Feláldozzam magamat vagy a boldogságot keressem?
Megöljem a szerelmem és színleljek otthon tovább?
De nem születtem hazugnak, nem így nevelt az apám
Refr.:
Ketté vált az út, másnak szánt az ég
Emlékezz majd rám, s nem feledlek én
Nem számít ki hibás, hisz nincs több tévedés
Bocsássa meg az Úr, de az utunk véget ért
Döntenem kellett, a színvallás mellett tettem
Tudom, hogy kártyavárként összeomlott minden akkor benned
Azt is tudom, hogy erős vagy és nem haragszol rám
Hiába próbálod néha növelni a lelkiismeretfurdalást
Nézd meg az embereket körülöttünk hogyan válnak el
Nézd meg a barátnőd, a testvéred, vagy csak anyádig menj el
Ahol az idegölő viták után senki nem kap semmit
Úgy vélem nekünk teljesen más irányba kéne menni
Nem ítélhetsz el, már nem mondhatsz semmit te rám
Én várom minden nap az óvodánál az én babám
Látom, hogy sikítva szalad, azt mondja "itt van apa értem!"
És amikor átölel a gyermekem én mindig hazatérek
Amikor átölel a gyermekem én mindig hazatérek
Amikor átölel a gyermekem én mindig hazatérek
Nem ítélhetsz el, nem mondhatsz semmit már rám
Ketté vált az utunk, az Úr vigyázzon rád
Refr.:
Ketté vált az út, másnak szánt az ég
Emlékezz majd rám, s nem feledlek én
Nem számít ki hibás, hisz nincs több tévedés
Bocsássa meg az Úr, de az utunk véget ért