Beatologic beat Jön a Tré, jön a Tré ... Jön a Tré, jön a Tré ... üdv a városomban, nagy dolgokról döntenek A kocsmasor mellett lakom ahol csövesek döglenek A jáccók elkerítve mint anno a lágerek A romáktól hallott mondatok lettek mára slágerek Az iskolám a telep végén vasbetonból Kitanított pár diákot ki ma talpig vasba tombol Füstbe száll a közhely, itt mindenki tép De az is visszajár a telepre ki elhagyta a Trét A bánkinál a kolesz picsák kajak kicsapongóak Csütörtök este a formák adnak a picsapogónak Kicsiből nagylány lesz az utca senkit nem kimél 1 laza cigi mellett mozizom végig a lépinél Csukd be a szemed amíg mesél a szám Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám Tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak Nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak Csukd be a szemed amíg mesél a szám Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám Tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré Nem adjuk el soha mert ez már a mienké Ha esteledik a falumban az utcákat járom Fülemben az mp3 velem Teo a barátom és csak, flesselek a téren a csatorna szagokon átlépek a patkán mint a nagyobb darab szarokon Sok mákvirág a clubban elém royal flesshet szór De én leszarom, hogy ki kessel ha nálam csak essemm szól Hello! jó pár baráti kéz a vállamon Uccagyereknek születtem és ezt büszkén vállalom A Kornél tesóm dudáját ismeri a city Végig pacsizzuk a várost mikor a seggemet viszi A Dagi vajazza ahogy a pofám jártatom Megtapad a dumám mint a bűz a melós járaton Bassza meg a Bencsik aki leszarja a szegényt A város miatta csóró mert elvette a reményt Benyalhatsz a segélyeddel nem kell az már senkinek Melót adj a népednek én csóró vagyok emszínek Csukd be a szemed amíg mesél a szám Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám Tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak Nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak Csukd be a szemed amíg mesél a szám Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám Tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré Nem adjuk el soha mert ez már a mienké A vér nem válik vízzé, tudom jól, bennem él Az apám szelleme az utam légvégéig elkísér Loska! aludj csendesen a szívemben élsz fater életeken át, tőled a halál sem választhat el! A múltam nem tagadhatom, soha meg se tenném Ne kóstold be a családom mert kóstolod a pengém A világ összes kurváját magamhoz venném. Minden züllött hajnalon mert nekem ez a gyengém Gyengéden ölelj engem Mama, mikor hazaértem Tréwuton járok a láz álmaimmal kéz a kézben A telep nekem való, nem nyaralok Adrián De letettem a névjegyem akár a Bányász Adrián Nem intek búcsút és nem dobok nektek puszit se pá-t Ott fogtok sírni majd utánam ahol senki se lát A nevem: Finuccsi, az idő nekem munkáz Mindenkit lenulláz mert az összes többi full gáz Csukd be a szemed amíg mesél a szám Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám Tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak Nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak Csukd be a szemed amíg mesél a szám Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám Tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré Nem adjuk el soha mert ez már a mienké.