Azt hiszem, hogy láttam Zazie-t Nem a dalbélit, hanem az igazit És tényleg a metrón ülve-főve A negyven fokban és be volt lőve És láttam máskor, más alakban Egyszer éppen pont alattam Úszott el, amikor a hídon álltam Tuti, hogy ő volt, zöld ruhában Pá-páppárá-párá Aki régen voltam, az most is van Végig ott volt, csak elbújtam Mindig ott lapult a háj mögött No lám, csak nézz oda, hogy előjött Aki régen voltam, az most is van Végig ott volt, csak elbújtam Mindig ott lapult a háj mögött, s előjött... És láttam a Moszkva téren is őt Az egyik telefonfülkének dőlt Öklendezett és sugárban hányt Erre én azon nyomban irányt Változtattam, de szembe jött Szemüvegében a lencse mögött Lámpák villogtak kéken zölden Aszontam néki: távozz tőlem! Pá-páppárá-párá Aki régen voltam, az most is van... Szétpukkant erre, mint a buborék A helyén egy tócsában csak egy kép A tócsát felnyalta egy kutya és kész Nem is számít már az egész Mer' aki régen voltam, az most is van...