A hajnal földereng a háztetők fölött A parkban körbejár a szél Az álom túlfelén kukásautó zörög A tér zsongása benned él A nappal tele van sugarakkal, és a fák között különös fény Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely Ez itt a múlt, mi benned él A sok kis pillanat, mint eldugott füzet Ki írta, nem lapozza fel A számát mormolod, a vonal rég süket A hívott fél sosem felel A város tele van szavainkkal, de a séták nyoma elvész Az életed itt éled és ha volt is számtalan hely Úgyis tudod, visszatérsz A presszó és a pad helyén üres telek A sarkon áll egy kék kabát Az égbolt nyitni kezd, akár az üzletek Kitárja tükrös ajtaját A szíved tele van sugarakkal, de az emlék ugyanúgy fáj Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely Ez itt a múlt, mi visszajár A kávé rég kihűlt a konyhaasztalon És hallod, hogy jár a villamos De jó így állni itt a szürke balkonon Utazni, menni kéne most Az utcán huzatos, lobogó fény, de te bárhol is, ugyanott jársz Az életed itt éled, és ha volt is számtalan hely Ez itt a múlt, a régi ház A reggel fénye ég a házak oldalán A tócsák színe felragyog Ha egyszer erre jön, eszébe jutsz talán Megnézi az ablakot És tudod, hogy ma is ugyanúgy lesz, csak az illat ma valahogy más Az életed egyetlen film, s ha volt is számtalan kép Nem múlik el, pereg tovább Nem múlik el, pereg tovább