Annyira vágyom szeretetre, sikerre, elismerésre Meg persze várok rohadtul a hatalmas felismerésre Hogy ki mitől lesz több, vagy kicsit egyenlőbb a többinél Hogy én miért nem kapok többet, vagy ha én nem, a többi mér'?! Kaparok ezerrel, töröm az utamat két kézzel Félig diplomásként, négy elvégzett félévvel Mit akarsz, mondd?! nem tudom, egy kicsit többet tán Az szeretnék csak lenni, aki a nagy képből többet lát Ahogy az eszmei érték is csak a fejedben létezik A zöngétlen magamfajtát is hátulról képezik Mások elképzelik az életem helyettem Így végül is csak egy elképzelt életben rekedtem Lyukas a markom, de nem a mártír szögektől Hanem a félelem miatt sokszor átírt szövegtől Egy lámpa vagyok a végtelen sötétben éjjel Csak az izzóm pislákol, de azt örök szenvedéllyel Mutasd a vonalkódod, megmondom, mennyit érsz A nyitott számlakönyvből megjósolom, meddig élsz Légy üdvözölve első termékáldozó Azonnal formába ránt egy üzletkorzó Gondosan válassz papír reklámtáskát A szennyes valóságot abban hord, hogy ne lássák A nálad műveltebbnek bólints és nevess Elég, ha lerí csak a felsőközéposztály fless Vegyél ékszert, kütyüket, meg tárgyakat Mik elhitetik másokkal, hogy virágzik a vállalat Vigyázz le ne maradj, nagy az infóáramlás Ott is jelen kell lenned, hol felszínes a tárgyalás Csúszós a szerep, de a nyelved már edzett Téged az isten is a kínszínpadra teremtett, ha Tehetős volnál, sem vehetnéd a jellemet Csak üldözöd önmagad, mint egy rokkant szellemet