Ismertem egy lányt,
Cseresznye ízű volt a szája.
Találkozhatnánk, legyen este a tornapálya.
Kavicsot dobált, csillagoknak fel az égre,
Hullottak alá, az elnyúlt pulóverére.
Ismertem egy lányt,
A szemét eltakarta.
A tükör előtt állt, az ajtóban az apja.
Szívében űr, csillagok, aludtak csendben.
Én elárultam, de te ne árulj el engem.
Azt hiszem, már rég nem élek, pedig tizenhat sem vagyok.
A tornapályán minden éjjel kigyúlnak a csillagok.
Ölelj át és emelj fel, mindenem ragyog.
Pulóverem alatt fénylik a Hold, nincsenek angyalok,
Nincsenek angyalok, nincsenek angyalok.
Ismertem egy lányt,
Cseresznye ízű volt a szája.
Kavicsot dobált és néha eltalálta,
A meszelt kapufát,
Nevet, tudta, hogy nézem.
Nem verlek át, mondtam nem verlek át én sem.
Ismertem egy lányt,
Aki nem hitt a szavakban.
Új lakást talált, egy olyannal, mint az apja.
Szívében űr, fázik most a pulóverben.
Én elárultam, ő nem árult el engem.
Azt hiszem, már rég nem élek, pedig tizenhat sem vagyok.
A tornapályán minden éjjel kihunynak a csillagok.
Ölelj át és emelj fel, mindenem ragyog.
Pulóverem alatt fénylik a Hold, nincsenek angyalok,
Nincsenek angyalok, nincsenek angyalok.