Tudom én is mindig elrejtettem
De mi mehet a fiatal fejekben?
Mert a korral járó kegyetlenség
Amit azért megtippelnék
Mehetne jobban is, emlékszem na, hogy is volt
A fejünkben egy kicsi kalitka
Három csapzott pinty ott csipkedte egymást
A Kényszer, az Érdek, és a kedvenc: a kis Ösztönélet
Isten enni ad a tálkájukba
Kopogatják egymás mellett
A szűkös röptérben a harci helyzet tamponált az étel által
Kényszer tojást vállal, Érdek fennen szárnyal
Csak Ösztönélet ül le szemben a tálacskával
Úgy kérdezi, azt faggatja:
Ugye nem ürülsz ki soha?
Ugye nem ürülsz ki soha?
Ugye nem ürülsz ki
Ugye nem ürülsz ki soha?
Ha a világ nem ad munkát
Én adok munkát a világnak