Ah... Enter the Sör És Fű
Ez bejön minden tesónak
Mindenki itt van? Mindenki bent van? Gyertek be!
Mindenki bent van már? Sör És Fű (Sör És Fű)
Spanoknak, a csajoknak (járom az utam, és átkarol a magány) minden tesónak
Szlengelgetünk, figyeld a szlenget!
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Az időn és a teren kívül gyere velem!
Légy a felem, ha Te is úgy érzed, hogy mély a verem (tesó)
Add a kezed! Laca vezet, amit eddig hittél: reset
Kezdődjék egy új fejezet!
Ne csak nézz, mert csak mész, és ha ütközöl
Szitkozódsz, ahelyett, hogy megértenéd, mit közöl az élet
Van, ki ígér minden szépet
De mégis figyel téged, helyetted lépked
A fejed felett, látom, tojod Te le
De mi bajod velem, ha a fejed tolom tele?
Rakom bele, gyere velem, láss egy új szemmel
Mert csukott szemmel többet látsz, mint 20 ember!
Vagy mint száz szempár, van mit nem foghat a kéz
Sok azt hiszi, lépni kész, itt mégis megtorpan az ész
Benned is ott a félsz, hogy nem tudod, meddig élsz
De így soha nem leszel egész
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Nincsen bennem félelem
Együtt ragyog a fényem meg a négy elem, az ütemeket négyelem
A temetlen múlt nyomott hagyott a lényemen
De tényleg nem változtat ez a lényegen, a tényeken már semmit
Rengeteg a hamis tan, a pillanat, csak amid van
És elillan, ha nem vagy ott, így még nekem se higgy!
Ki nem figyel a jelekre, az élet annak kalitka
Segíts magadon, és minden megsegít!
Ugyanaz fent mint lent, kint mint bent
De nem mindenkinek: FREE REKO, várunk, Tesó, őrizd a hited!
Amíg őrizzük a lángot, mert a tűz nem égeti meg magát
Látod, és ez hatással van Rátok
Mikor azt hiszed, hogy sínen, sőt, hogy nyeregbe' vagy
De ha nem alkalmazkodsz végig, akkor az élet lehagy
Csak zenélünk és magáért a zenéért
Sör és Fű, egy pillanat ezer évért
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány
Járom az utam, és átkarol a magány
Néha vakvágányon talán, de mindhalálig vagány