A valóságot tiszta fejjel, tű élesen látom,
Ezért érzem néha úgy, hogy nem más csak egy álom.
A csodák mindig körülvesznek, és ez nem mese,
A rémálmaimnak nem tréfa sajnos a fele se.
Nem!
Ha közhelyekkel éltem, én csak a világot tükröztem,
A korlátolt elmék falába mégis így ütköztem.
A csalódottság megtanított a lényeggel törődni,
Azokkal, akik fontosak, a rosszat eltörölni.
Te vagy a szer! Te vagy az elem
Amitől energiát kapok,
Ha újra vár a küzdelem.
Te vagy a szer! Te vagy az elem
Én a függőség vagyok,
Kölcsönös az érzelem.
Te vagy a szerem!
Az öntörvényűségemmel senkinek sem ártok,
Ha nem tetszik a műsor, másik csatornára váltok.
Te adtad meg ezt a békét. A türelem tengered.
A boldogság a kincsed, a mámor fegyvered.
Te vagy a szer! Te vagy az elem!
Amitől energiát kapok,
Ha újra vár a küzdelem.
Te vagy a szer! Te vagy az elem!
Én a függőség vagyok,
Kölcsönös az érzelem.
Te vagy a szerem!
Te vagy a szenvedély!