A valóságot tiszta fejjel, tű élesen látom, Ezért érzem néha úgy, hogy nem más csak egy álom. A csodák mindig körülvesznek, és ez nem mese, A rémálmaimnak nem tréfa sajnos a fele se. Nem! Ha közhelyekkel éltem, én csak a világot tükröztem, A korlátolt elmék falába mégis így ütköztem. A csalódottság megtanított a lényeggel törődni, Azokkal, akik fontosak, a rosszat eltörölni. Te vagy a szer! Te vagy az elem Amitől energiát kapok, Ha újra vár a küzdelem. Te vagy a szer! Te vagy az elem Én a függőség vagyok, Kölcsönös az érzelem. Te vagy a szerem! Az öntörvényűségemmel senkinek sem ártok, Ha nem tetszik a műsor, másik csatornára váltok. Te adtad meg ezt a békét. A türelem tengered. A boldogság a kincsed, a mámor fegyvered. Te vagy a szer! Te vagy az elem! Amitől energiát kapok, Ha újra vár a küzdelem. Te vagy a szer! Te vagy az elem! Én a függőség vagyok, Kölcsönös az érzelem. Te vagy a szerem! Te vagy a szenvedély!