Sötétséget táplál,
Hamis vágyat plántál
Az üresség szürkesége
Az esztelen büszkeségbe
Egy ábrándot kergetnek,
Ha mást érzel, megvetnek,
Ha mást mondasz, elhallgattat,
Ordítva a harag majd
A kényszer engem akarna,
Jól belém vág a karma,
De tudom, én az nem leszek,
Aki nem vagyok, mert elveszek
♪
A hibás génem kutattam,
Ha eltérést mutattam,
De az minden ember része,
A kérdés: felismerni kész-e?
Egy ábrándot kergetnek,
Ha mást érzel, megvetnek,
Ha mást mondasz, elhallgattat,
Ordítva a harag majd
A kényszer engem akarna,
Jól belém vág a karma,
De tudom, én az nem leszek,
Aki nem vagyok, mert elveszek
A hamis kép elvérzett,

A szükségtelen szégyenérzet

Csak bevillant,
De már elillant