Ember az óriások között
Üdv a szemétdombon
Térkép e táj
Messze van a tengerpart és a környék borzadály
Bűzös utcasarkok
Keleti kényelem
De mégis ezt a sötétséget fénynek képzelem
Nem kellett volna más
Ez a hely, ez a perc, ez a pillanat
Végtelen mámor, nyugalom
Hol a nap, meg a hold, ha ringanak
Feledem, hol van a tudatom
Ez a kincs, ami nincs, a mindenem
Rabul ejtve szállok, körözök
Ha belefér, maradok ez a nincstelen
Ember az óriások között
Hallgatom a semmit
Látok lényeket
Csak néhány arc a szomszédból, ők is részegek
Az ágyon lábnyom
Zene szól télen-nyáron
A házam fénylik, fel az égig
Ez a hely, ez a perc, ez a pillanat
Végtelen mámor, nyugalom
Hol a nap, meg a hold, ha ringanak
Feledem, hol van a tudatom
Ez a kincs, ami nincs, a mindenem
Rabul ejtve szállok, körözök
Ha belefér, maradok ez a nincstelen
Ember az óriások között
Vállalom
Halálos ágyamon
Nem teher a vállamon
Hogy honnan származom
(Ez a hely, ez a perc, ez a pillanat)
(Hol a nap, meg a hold, ha ringanak)
Ez a hely, ez a perc, ez a pillanat
Végtelen mámor, nyugalom
Hol a nap, meg a hold, ha ringanak
Feledem, hol van a tudatom
Ez a kincs, ami nincs, a mindenem
Rabul ejtve szállok, körözök
Ha belefér, maradok ez a nincstelen
Ember az óriások között
Ember az óriások között
Ember az óriások között
Ember az óriások között
Ember az óriások között