Pocsékul indul minden nap A pulzusom még ingatag Megyek, mint koporsóvivő Persze mindez múlt idő Mostanra stabil vérnyomás Reggel kávé, fogmosás Pezsgőket is bonthatok Könnyebben jönnek a mondatok A vásznat újrafestették Feketéről átváltott a kép Siralmas volt, boldogtalan Új lapra írtam át magam Sok szarból épült újra vár Rossz volt az út, de szép a táj Nem bánt, hogy bántott eleget A múltam, mit most temetek Felnőttem végre Úgy érzem, hogy minden rendben van Telnek az évek És elfogadtam újra önmagam De mégis félek Mert azt hiszem, hogy minden rendben van Végül meg tényleg Egyedül halnék meg, gyámoltalan Emlékszem arra, hogy lehet Tönkretenni egy életet Mint mikor a gyermek születik És nem vágja a szüleit Mi lettem, mivé váltam én? Kimúló, sápadt lámpafény Valaki mégis érkezett Tüzet oltani vér helyett Felnőttem végre Úgy érzem, hogy minden rendben van Telnek az évek És elfogadtam újra önmagam De mégis félek Mert azt hiszem, hogy minden rendben van Végül meg tényleg Egyedül halnék meg, gyámoltalan Felnőttem végre Úgy érzem, hogy minden rendben van Telnek az évek És elfogadtam újra önmagam De mégis félek Mert azt hiszem, hogy minden rendben van Végül meg tényleg Egyedül halnék meg, gyámoltalan Békességben, békességben Békességben, békességben Békességben, úgy érzem, hogy minden rendben van Békességben, úgy érzem, hogy minden gondtalan