Vadul széttolt bútorok Lemezjátszó a szív A vágy egy lemezt rádobott Eperszínű rúzsnyomok Maradnak még pár percig és elkenődnek aztán Szép lazán A magány újra mellém ül Cigifüst száll az erkélyről Végül úgyis csak egy sóhaj marad Minden jó nőből Szívem megszokásból vár Fölém nem hajolhat már Csupán emlék lesz majd belőle a két nagy szembogár Szelíd pillák, félmosoly Kicsit fáj még, hogy átvert, amúgy tényleg nem komoly Vadul nyüzsgő hangyaboly Lakik bennem pár napig és elfelejtem aztán Szép lazán A magány újra mellém ül Cigifüst száll az erkélyről Végül úgyis csak egy sóhaj marad Minden jó nőből Szívem megszokásból vár Fölém nem hajolhat már Csupán emlék lesz majd belőle a két nagy szembogár A magány újra mellém ül Cigifüst száll az erkélyről Végül úgyis csak egy sóhaj marad Minden jó nőből Szívem megszokásból vár Fölém nem hajolhat már Végig hazugságokkal volt tele a két nagy szembogár...