Nyitva hagytam az ajtót De nem jön be rajta senki Nyitva hagytam az ajtót És én sem merek kimenni Egy karnyújtás a külvilág Csak a jéghegy csúcsa, mit a szemem lát Pedig átlátszóak az emberek Könnyen omlanak össze a rendszerek Csak belül lehetek önmagam Amit mások látnak, az elillan De nyitva hagytam résnyire Ne legyek bezárva ennyire Nyitva hagytam az ajtót De nem jön be rajta senki Nyitva hagytam az ajtót És én sem merek kimenni Nyitva hagytam, várom őt Aki megnyugtat délelőtt Aki felkavar délután Aki éjszaka mindig ébren vár Őt halljam, mikor felkeltem Ne csak visszhangjait lépteknek Nyitva hagytam résnyire Ne legyen kizárva, még ma ne Nyitva hagytam az ajtót De nem jön be rajta senki Nyitva hagytam az ajtót És én sem merek kimenni Nyitva hagytam az ajtót De nem jön be rajta senki Nyitva hagytam az ajtót És én sem merek kimenni Nyitva hagytam az ajtót De nem jön be rajta senki Nyitva hagytam az ajtót És én sem merek kimenni