Az ember jelleme fiatalon megmutatkozik
Nem szeretném, ha nem tudnál tükörbe nézni
Láttam emberek élik meg betegen meg szépen a boldogat
Nézegettem az ugrándozó szerepek az énből maradt fakó foltokat
Hisz letépett büszkeségünk kín kabátjának foltjain
Megfázik az önbecsülésünk és oly hideg van odakint
Megváltoz - állj, ahogy a fétis, ahogy a nyár, a tél is
Az életünk egy körforgás, porrá leszünk, nő ki a porból más
Aki nincs velünk régóta már, egy napon úgyis hazatalál
De nehezékes ahova nem jut el, onnan jöjj hol a fény s nem a bú kell
Felgyorsult a metronóm, hello, viszlát gyerekkorom
Néma félelmek rég a torkomon, miket belepett a kor, de még hordozom
Így Jó. Ki az alma? Ki a kígyó? Döntéseink tolla az író
Felnőttek játéka, én a bíró, senki földjén sorsfordító
Ha a tetteim megfoghatnám, elrejteném és zsebre dugnám
Googlizott emléktár, tagelt képek emlékeztetnek, hogy még élek
Kikopik a perc, hűl ki a karakter, jó hogy nem az élet, az idő halad el
Apáink szelleme szálljon át, ha már nem csókol senki szájon át
Rajta hát, a szándék fontos barát (barát)
Verítékből tavasz, mozaik képkockák
A fényt hozzák, gyerünk hát, elsuhan a gyerekkor
Jó anyám nem hozza haza már
Édes emlékek, amit kaptam, amit kaptam
Ha a szolgalélek önérzetre kattan
Sem köpök oda, honnan enni kaptam
Problémám egy zsebbe ma már nem fér be
Mer' a vége, ha nem állok elébe
Csavarni az igazságot hova vezet
Minek okolni, azt ami odaveszett
Ha más a szándék, mint a tett
Nem kell a színház, álarcban balett
Legyek én az én ez egyszer
Így múljon el ezer szemeszter
Fájdalmam vigye el a mosoly tenger
Nehogy velem ébredjen majd reggel
Felnőve védtelen úgyis meglátom
Ahogyan téged, úgy magamat bántom
Éljen a jó bennem közös reménnyel
Én ő érte de ő vaja' értem
Ahogy jöttünk, úgy megyünk majd csendben el
Sok kérdés marad, csak a fal felel
Béklyók húznak tévhitek szárnyán
Bátor harcos megéli az álmát
Mondd, te hiszel igaz szerelemben
Vagy félted a jövőt a jelenedben
Ha igaz, hogy a sorsom a tenyeremben
A háborút ellenem te nyered, nem
Van, hogy fáj a szó, kimondani kín
Más vagy odabent, mint odakint
Hogy másnap hova mész, nincs csoda itt
A lehetőségnek adod az okait
Így Jó, rajtad meg rajtam áll
Hogy meghal-e a remény vagy velünk hál
Így Jó, rajtad és rajtam áll
Csak mondd ki mindig, amit mondanál
Legyél, legyél részletgazdag
A szándék a fontos barátom
Ki tartasz ide ám (így jó)
♪
Raj - gyerünk - ta hát,
A szándék fontos barát (fontos az emlék)
Verítékből tavasz, mozaik képkockák
A fényt hozzák, gyerünk hát, elsuhan a gyerekkor
Jó anyám nem hozza haza már, édes emlékek, amit kaptam
A szándék fontos barát
Verítékből tavasz, mozaik képkockák
A fényt hozzák, gyerünk
Olykor nekem is betalál
Hogyan is lesz itt ezután
Egyenes hát, mondd, ha ne tovább
Ne tartsd magadban, mit számít ha derogál
Egy igaz perc, miért ne lépj még
Bátraknak jár ki az erénykép
Behúz az igaz halmaz
Ha az igazság velünk, akkor te is velünk tartasz
Olykor nekem is betalál
Hogyan is lesz itt ezután
Egyenes hát, mondd ha ne tovább
Ne tartsd magadban, mit számít ha derogál
Egy igaz perc, miért ne lépj még
Bátraknak jár ki az erénykép
Behúz az igaz halmaz
Ha az igazság velünk, akkor te is velünk tartasz