Ha újrakezdhetnénk, Annyi mindent másképp tehetnénk! De azok úgy már mások és nem mi lennénk! Újrakezdhetnénk, De most is szebb utat kereshetnénk... IDŐVEL Minden hibánkból áldást vehetnénk! Annyi minden van már mögöttünk, Szavak sem kellenek, hogy halljalak! Sokszor van, hogy magam sem értem! Hiába nem akarlak megbántalak! Miféle szellem a szeretet bennünk! Amennyit adni tudsz, vissza annyi jár! És ha majd el kell köszönnünk, Ez az egy híd örökre közöttünk áll. Ha újrakezdhetnénk, Annyi mindent másképp tehetnénk! De azok úgy már mások és nem mi lennénk! Újrakezdhetnénk, de most is szebb utat kereshetnénk... IDŐVEL Minden hibánkból Áldást vehetnénk! Milliónyi csillag az égbolt. Sorsunk tükrével, Ahogy hozzád simul! Sok látja, de kevesebb érti, Hogy igazán csak a fájdalomból tanul! Miféle szellem a szerelem köztünk? Mint kísértet, néha visszajár! Úgy tanít, hogy elillan újra! Valamit elcsen, amitől megfagy a világ! Ha újrakezdhetnénk, Annyi mindent másképp tehetnénk, De azok úgy már mások, És nem mi lennénk! Újrakezdhetnénk, De most is szebb utat kereshetnénk... IDŐVEL Minden hibánkból áldást vehetnénk!