Ha valamit meg kéne tenned,
Ha valamit el kéne mondani
Igen, minden seb begyógyul
Benned van, hogy ideje van megbocsájtani
Az órádból lehet, kimerül az elemed
Az élet megy tovább, tedd, amíg teheted
Valóban végtelen, de ez a testem
A galaxis tengerén szélnek eresztem
Mert valakit be kell, hogy engedj
'S bár nem szégyen néha nem érteni
De van, amit el kell, hogy engedj
És van, hogy neked kell vitorlát bontani
Megbocsájtani magadnak kéne már
Miért nem látod meg, ott a kék madár
Lehetünk együtt, bent mégis egyedül
A világod felett figyeld, ahogy elrepül
Refrén: [-Kowa-]
Mert sokmindent nem lehet
De van, amit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' van, amit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Annyi délután, amennyi hajnal volt
Volt, aki itt maradt, volt, aki barangolt
Mindenki visszatér egyszer egy napon majd
A motorod leég, ha a pénz agyon hajt
Ne felejts találni, keresni kevés már
Az élet halkan jár, melletted elsétál
A harag hangos úr, de ne vedd komolyan
Mint az irigység, na, ő is pont olyan
Amíg te nem figyelsz, tekerik a kormányt
A szakadék közeleg, ők padlóig nyomják
Ideje váltani, a híd már nincs messze
Ébredésed talán álmod ihlette
Aki, ha körbeért, tegyen le nagy tétet
Dupla vagy semmi lesz, így játszik az élet
Ne várj a holnapra, a ma a barátod
Így lesz a születésed majd a halálod
Refrén: [-Kowa-]
Bár sokmindent nem lehet
De valamit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' valamit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Így vagy úgy, valahogy látod a világot
Csodálod, vagy éppen taposod a virágot
Hiszel valamit, valamit meg nem
De, ha hiszed, ha nem, ez így van rendben
Ha valamit megbántál végül
'S már jobb lenne mindent eltemetni
Elölről már nem, de újra
Bármikor el tudod kezdeni
Az igazság szavakba' mindig hazugság
Gyere háborúzzunk, hozom a fapuskát
Nevess, ha sírok, sírj, 'mikor nevetek
Hogy mi is lehessünk ősz hajú gyerekek
Mert valakit be kell, hogy engedj
'S bár nem szégyen néha nem érteni
De van, akit el kell, hogy engedj most
Mer' láncokba ki tudna repülni?!
Refrén: [-Kowa-]
Bár sokmindent nem lehet
De valamit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' valamit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Bár sokmindent nem lehet
De van, amit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' van, amit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig