Van néha úgy, hogy megbocsátunk Van néha úgy, túl hamar elválunk Az új, nagy csodát még magam is várom Ezzel még tartozom Véletlen volt, az, ahogy indult Véletlenül igazán (nagyon is) jó volt Én rontom el valahol mindig S már hozzád sem tartozom Szenvedni nem jó, és azt titkolni kell Én sem ordítottam fel De hogy miért nem tettem, még most sem tudom? Ezzel még tartozom Sírnék, de azt régen sem tudtam Rohannék hozzád, de a kulcsod másnál van És ez nem jó. Rossz ez így nagyon Még hozzád tartozom Elmondanám, de ma sincs szó rá A késői könny mért válik sóvá Sós könnyedet oldja fel csókom Ezzel még tartozom Sírnék, de azt régen sem tudtam Rohannék hozzád, de a kulcsod másnál van És ez nem jó. Rossz ez így nagyon Még hozzád tartozom Elmondanám, de ma sincs szó rá A késői könny mért válik sóvá Sós könnyedet oldja fel csókom Ezzel még tartozom