Eltelt pár ezer év, de még fáj,
Hogy akkor itthagytál.
Titokban vártam, rám találj,
De te mást vígasztaltál.
Nézz rám, a szívem alig ver,
Más álma azóta sem kell.
Nézz rám, csak rólad álmodom,
Velem ébredsz minden hajnalon.
Ne sírj, mikor a bánat a nyomodban jár,
Ne sírj, mikor az érintésed fáj.
Ne sírj, mikor nem vagy még egyedül,
S karodban valaki álomba szenderül.
Megtettem mindent, amit kértél,
Mégis bolondnak néztél.
Lelkemből tépted ki az álmot,
Azóta sem találom.
Hallgasd ezt a dalt, hisz rólad szól
Akarom, hogy tudd, most is hiányzol.
Hallgasd és hullajts könnyeket,
Hisz az álom igaz is lehet.
Ne sírj, mikor a bánat a nyomodban jár,
Ne sírj, mikor az érintésed fáj.
Ne sírj, mikor nem vagy még egyedül,
S karodban valaki álomba szenderül.
Ne sírj, mikor a bánat a nyomodban jár,
Ne sírj, mikor az érintésed fáj,
Hűtlen az, aki más csókjából kér,
Szemedbe néz mikor szeretni visszatér.
Ne sírj, mikor a bánat a nyomodban jár,
Ne sírj, mikor az érintésed fáj.
Ne sírj, mikor nem vagy még egyedül,
S karodban valaki álomba szenderül.
Ne sírj, mikor a bánat a nyomodban jár,
Ne sírj, mikor az érintésed fáj,
Hűtlen az, aki más csókjából kér,
Szemedbe néz mikor szeretni visszatér.