Nem tudom, hogy hívnak
Nem tudom, mit utálsz
De arcodon a kétség csókja
Szívedet több tonna semmi nyomja
Várod, hogy megmagyarázza
Azt, amit nem lehet
Egy karizmatikus hulla
Én meg, ha nem muszáj, nem ígérgetek
Hullik a zápor az ifjúságra
Nézd az időt, ahogy elvásik
Gyerekkoromban, ott vagyok újra
Istenek illata az orromban
Házak a sínek mellett
Cselédrózsaszín
Bilizöld álmukat álmodják
A világ meg kattog odakinn
Mosolygó emberek jöttek
Fizettek mindenért
Azt mondták, segítenének
Nem tudták, hogy amit tudnak semmit nem ér
Mert hullik a zápor az ifjúságra
Nézd az időt, ahogy elvásik
Gyerekkoromban, ott vagyok újra
Istenek illata az orromban
Hullik a zápor az ifjúságra
Nézd az időt, ahogy elvásik
Gyerekkoromban, ott vagyok újra
Istenek hűvös illata az orromban
Hullik a zápor az ifjúságra
Nézd az időt, ahogy elmászik
Jó, ha néha a valóságba felránt az élet villanó tűje
Hullik a zápor az ifjúságra
Nézd az időt, ahogy elvásik
Gyerekkoromban, ott vagyok újra
Istenek hűvös illata az orromban