Szeretném, ha tudnád, Hogy megértem, ha néha Elmondhatatlanul szomorú leszel. És nem vigasztal semmi, Nem segíthet semmi, és attól félsz, hogy egyszer nem múlik el. De mindig elmúlik majd, és mindig vissza is jön. Előszivárog a tér hajszálrepedéseiből. Nem számít már, hogy miért és nem számít majd ezután sem. Mindig elmúlik majd, Mindig elmúlik majd. A buszok sokszor késnek. A szatyraiddal sétálsz az ismerős utcákon Másnap délután. Erős vagy és bátor, Pont olyan, mint régen. Konvektorok gőze a házak oldalán. Mindig elmúlik majd, és mindig vissza is jön. Előszivárog a tér hajszálrepedéseiből. Nem számít már, hogy miért és nem számít majd ezután sem. Mindig elmúlik majd, Mindig elmúlik majd. Ne félj attól, hogy újrakezdi mindig, úgyis hiába, úgyis kár. A színek akkor a legszebbek, Ha visszajöttek már.