"Ez mikor van?" – kérdezi "Mikor gimibe mentem, az az év Látod, a fák is megvannak még És a megállóban aki ül Csíkos szatyrokkal, egyedül Az a Lóri bácsi, az öreg Aki jövőre hal csak meg" "Ja, tényleg, emlékszem" - mondja erre "Akkor én Győrbe járok egyetemre Bár ha nyár van, akkor lehet Hogy én is valahol erre leszek Talán a Dóráéknál, vagyis nem Mert két hónappal ezelőtt volt Hogy végleg elhagytam őt" Bátyámmal az időben Hamis csillagok alatt Kanyargós utcákon át Kalandozunk ketten Végül magunkkal nem találkozunk Mert Horvátországban nyaralunk Ahol Anya a Ragyogást olvassa És a szálloda teraszán süt a nap Úgyhogy eszünk még egy csevapot Megnézzük a régi házunkat És hazajövünk a jelenbe "Legközelebb én döntöm el Majd én döntöm el, hogy hova megyünk" - Mondja morogva Bátyámmal az időben Hamis csillagok alatt Kanyargós utcákon át Kalandozunk ketten "És ha már az összes jó Ötleted ellőtted Alacsony dimenzióba Kibomlok előtted"