Sosem mentél még messze el,
Sosem mondtad, hogy más is kell,
De így sem túl nagy a távolság,
Még várok rád.
Zsebed mélyén egy gyűrött kép,
Amíg hordod nem kell félned még,
Ha vetsz rá egyetlen pillantást
Érzed már:
Végül haza találsz,
Bárkiben bármit is látsz
Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más
Végül haza találsz,
Bárhol is jársz.
Nem kell neked más
Az otthon érzés, mely most is vár
Többnek tűnék egy ábrándnál,
Csak egyszer így gondolj vissza rá
S érted már:
Végül haza találsz,
Bárkiben bármit is látsz
Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más
Végül haza találsz,
Bárhol is jársz.
Végül haza találsz,
Bárkiben bármit is látsz
Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más
Végül haza találsz,
Bárhol is jársz.
Nem kell neked más
Végül haza találsz,
Bárkiben bármit is látsz
Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más
Végül haza találsz,
Bárhol is jársz.
Végül haza találsz,
Bárkiben bármit is látsz
Úgyis érzed nem szebb, s nem is jobb, csak is más
Végül haza találsz,
Bárhol is jársz.
Nem kell neked más