Szeretnék már tompán földet érni végre Nehezen koppani, emlékektől betépve Minden reggel összerakom, mit este széttépek Élesen vágnak belém a szilánkos képek Magamhoz szorítok pár szót, faljanak fel végleg Néhány pillanat múlva ellököm az egészet Nem tudom néha, hogy hol a valóság határa Szétfolyik a távolság és az is, ahogy látlak Kikapcsolom, sajnálom, most te sem érhetsz el Zuhanj velem a tőled részeg képekkel Kikapcsolom, lehet, hogy nem elég erős ez a rendszer Ha szeretnél, zuhanj velem kicsit, hogy azt érezzem, hogy itt fekszel Szeretnék újra együtt lebegni az égen Közülünk a világot kizárni, ahogy régen Minden reggel összeraklak, este meg széttéplek Lágyan simulnak rajtam végig a puha képek Magamhoz szorítalak, hogy felfalhassál végleg Vagy pár pillanat múlva ellökd majd az egészet Nem akarom tudni, hol a valóság határa Összefolyik a távolság és az, ahogy látlak Kikapcsolom, sajnálom, most te sem érhetsz el Zuhanj velem a tőled részeg képekkel Kikapcsolom, lehet, hogy nem elég erős ez a rendszer Ha szeretnél, zuhanj velem kicsit Hogy azt képzeljem, hogy itt fekszel Kikapcsolom, lehet, hogy nem elég erős ez a rendszer Ha szeretnél, zuhanj velem kicsit, hogy azt érezzem, hogy itt fekszel