Hosszú úton jár a szegénylegény
Vérző sebet hord a szíve helyén
Lelkén bánat ül, oly fagyos, mint a tél
Útján nem kíséri csak a kósza szél
Távoli földről indul sok napja már
Bízik még, hogy nyugalmat talál
Arcán legördül a könny és porba hull
Árva magánya a lábához simul
♪
Forró napsütésben szíve tiszta jég
Szemeiben szomorúság csillagfénye ég
Vállán tarisznyában búcsúlevél
Hitről, szerelemről, bánatról mesél
Hosszú úton jár a szegénylegény
Szívét nem élteti többé remény
Párját odahagyta, nincs már, kit szeret
Nehéz lépteitől a föld is megremeg
Párját odahagyta, nincs már, kit szeret
Nehéz lépteitől a föld is megremeg