Ő csak intett, és hopp, tovalibbent Az meg feljött, és rögtön el is ment Az meg beintett, s hátra se fordult S Ő már ott állt mellettem Az csak barna volt, s nem pedig szőke Én meg csúsztam a földön előtte Ő meg látta, és nem értett semmit S aztán ott maradt mellettem Az meg király volt, és meg is mondta A másik mögöttem csuklott a porba Ő meg szeplői közt kicsit elbújt És csak mosolygott mellettem Ő az enyém volt, és csak ő tudta Én meg másé, az épp nagyon unta És csak néztem - na most hova dőljek S Ő már ott volt mellettem Az meg kitépte egyben a szívem Aztán eldobta messzire innen Én meg reszkettem, semmit se tudtam Ő meg ott állt mellettem Az meg csillagokat hozott kétszer De nekem nem kellett csillag, se ékszer S közben szédültem - most mit is mondjak S Ő csak mosolygott mellettem Az meg elvett, mit el tudott venni Aztán megvert, mert meg tudott verni Én meg annyira mélyen hevertem S Ő már ott térdelt mellettem Most meg találtam rólam egy képet Kicsi vagyok, még hunyorgok, s félek S ahogy nézem, hát egyszer csak látom Ő már ott állt mellettem