Ő csak intett, és hopp, tovalibbent
Az meg feljött, és rögtön el is ment
Az meg beintett, s hátra se fordult
S Ő már ott állt mellettem
Az csak barna volt, s nem pedig szőke
Én meg csúsztam a földön előtte
Ő meg látta, és nem értett semmit
S aztán ott maradt mellettem
Az meg király volt, és meg is mondta
A másik mögöttem csuklott a porba
Ő meg szeplői közt kicsit elbújt
És csak mosolygott mellettem
Ő az enyém volt, és csak ő tudta
Én meg másé, az épp nagyon unta
És csak néztem - na most hova dőljek
S Ő már ott volt mellettem
Az meg kitépte egyben a szívem
Aztán eldobta messzire innen
Én meg reszkettem, semmit se tudtam
Ő meg ott állt mellettem
Az meg csillagokat hozott kétszer
De nekem nem kellett csillag, se ékszer
S közben szédültem - most mit is mondjak
S Ő csak mosolygott mellettem
Az meg elvett, mit el tudott venni
Aztán megvert, mert meg tudott verni
Én meg annyira mélyen hevertem
S Ő már ott térdelt mellettem
Most meg találtam rólam egy képet
Kicsi vagyok, még hunyorgok, s félek
S ahogy nézem, hát egyszer csak látom
Ő már ott állt mellettem