Ugyanúgy minden új napon,
Futok végig a városon,
S e monoton világ már
Egyre többet kér.
S ha semmi nincs már a zsebemben,
De te látszol a szememben,
Mégis szép a reggel,
Veled bárhol ér.
S ha nem látnám többé,
Hogy felkel a nap,
S olvad a jég, u-u!
De tudnám, hogy vársz rám
A felhők alatt,
Az nekem elég.
Hát bárhol és
Bárhogy
Ébredj vagy
álmodj
Mindhalálig mellettem,
S nem hiába léteztem. A földön s az égben, a
Ködben,
S a fényben
Mindhalálig éreztem,
Semmi nincs, mit vesztettem.
Ha minden tervem a porba hull,
Csak egy gondolat éli túl,
Hogy milyen lesz az érzés,
Mikor átfogsz majd.
Amit hordozok magamban,
Ami nincs benne szavakban,
De valahányszor látlak,
Tudom sírig tart.
S ha semmi nincs már a zsebemben,
De te látszol a szememben,
Mégis szép a reggel,
Veled bárhol ér.
S ha nem látnám többé,
Hogy felkel a nap,
S olvad a jég, u-u!
De tudnám, hogy vársz rám
A felhők alatt,
Az nekem elég.
Hát bárhol és
Bárhogy
Ébredj vagy
álmodj
Mindhalálig mellettem,
S nem hiába léteztem. A földön s az égben, a
Ködben,
S a fényben
Mindhalálig éreztem,
Semmi nincs, mit vesztettem.