Hamvak között növekedő,
Pelyhes teremtés sétál.
Titkos tanár, csodamadár,
Megint milyen hatalmas,
Nézd, száll!
Miért kell komolyan itt, most
Nem olyan roppant komoly a tét.
Épp csak szelíden, csendben
Lepihen nézzük, ahogy elér.
Súlyos sikolyok közben vigyorog
Főnix, csak a miénk.
Titkos madár, gyönyörűség!
Őt csak mi látjuk. Még szép!
Álom, tudás, közös a kép.
Könnyezünk és könyörgünk:
Élj még!
Miért kell komolyan itt, most
Nem olyan roppant komoly a tét.
Épp csak szelíden, csendben
Lepihen nézzük, ahogy elér.
Miért kell komolyan itt, most
Nem olyan roppant komoly a tét.
Súlyos sikolyok közben vigyorog
Főnix, csak a miénk.
Miért kell komolyan itt, most
Nem olyan roppant komoly a tét.
Épp csak szelíden, csendben
Lepihen nézzük, ahogy elér.
Miért kell komolyan itt, most
Nem olyan roppant komoly a tét.
Súlyos sikolyok közben vigyorog
Főnix, csak a miénk.
Miért kell komolyan itt, most
Nem olyan roppant komoly a tét.
Épp csak szelíden, csendben
Lepihen nézzük, ahogy elér.
Miért kell komolyan itt, most
Nem olyan roppant komoly a tét.
Súlyos sikolyok közben vigyorog
Főnix, csak a miénk.